Life for Youth
2022-3-RO01-KA210-YOU-000098044
A kézikönyv tesztelése
Összegző
Az Erasmus+ Life for Youth projektben résztvevő két partnerszervezet közös curriculumot hozott létre, amely segítséget nyújthat a drogprevenciót végző szervezeteknek és a függő fiatalokkal dolgozó segítő szakembereknek a prevenciós munkában. „A szerhasználat megelőzése a fiataloknál a Portage-módszerrel és életvezetési technikákkal” címet viselő kézikönyv – amint a címe is utal rá – két részből áll: a Bonus Pastor Alapítvány az életvezetési és önismereti technikákat, a MRE KIMM pedig a Portage módszer prevencióra alkalmazott gyakorlatát ismerteti benne.
A kézikönyv összeállításában fontos szempont volt a gyakorlatiasság, azaz hogy konkrét ismereteket és módszertani útmutatást nyújtson közérthető módon. Ezért többrendű tesztelésnek lett alávetve.
A Bonus Pastor és a MRE KIMM drogprevenciós programok keretében térképezték fel az új tanterv erősségeit és gyengeségeit. A prevenciós programok az érzékenyítésre, a drogokkal kapcsolatos ismeretátadásra, a segítségkérésre való motiválásra, és a szerfogyasztás és a függőség megelőzésére összpontosítottak az életvezetési technikák segítségével. Szintén cél volt a résztvevők visszajelzéseinek összegyűjtése is, amelyek segítenek felmérni a tanterv hatását és további támpontokat nyújtanak a fejlesztésében. A tesztelő szakemberek írásos jelentésben foglalták össze észrevételeiket, tapasztalataikat.
A többrendű tesztelés az alábbi szempontok alapján történt: a fiatalok érzékenyítése, prevenciós technikák és megküzdési készségek elsajátítása, problémamegoldó és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, az életminőség javítása és egészséges személyi kapcsolatok kialakítása.
A Bonus Pastor Alapítvány a tesztelés első fázisát Magyarózdon, Krasznán, Szamosújváron, Ivóban, Kézdivásárhelyen és Tusnádfürdőn végezte, ezután a szakemberek online kiértékelőt tartottak, amelyen megállapították, hogy a kézikönyv több hiányossággal rendelkezik még: az életvezetésről szóló rész túl elvont és elméleti, több gyakorlattal kell kiegészíteni, és a Portage részben is vannak olyan gyakorlatok, amelyek kevésbé relevánsak. Ezek alapján további átdolgozáson esett át a tanterv.
Az így átdolgozott kézikönyvet több szakterületen dolgozó specialista is átolvasta. A pszichológus, addiktológiai tanácsadó, jogász, mentálhigiénés szakember, majd a szaklektor az ismeretek korszerűségét és szakmai, jogi megalapozottságát, módszertanát, az óravázlatok és a mellékletek használhatóságát, illetve a két szakterület: az életvezetés és a Portage módszer ötvözésének relevanciáját vizsgálták, a lektor pedig tartalom, struktúra és a nyelvezet közérthetőségét ellenőrizte. A specialisták egyetértettek abban, hogy immár szakmailag, gyakorlati szemléletében és nyelvezetében egyaránt igényes, könnyen használható a kézikönyv.
Megjelenése előtt még egy utolsó, széles körű tesztelésnek lett alávetve mind Romániában, mind Magyarországon.
A két rendbéli tesztelés során összesen 165, 14–30 év közötti fiatal vett részt a folyamatban. Magyarországon két 15 fős csoportban történt a tesztelés, Romániában pedig 9 csoportban, több megyéből és településről. A MRE KIMM által Magyarországon és a Bonus Pastor Alapítvány által Romániában végzett drogprevenciós programok a következő helységekben zajlottak: Ráckeresztúron, Zeteváralján, Bedében, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen több helyszínen, iskolákban és rendezvényeken. A legtöbb esemény után a tesztelést végző szakemberek felmérő kérdőíveket töltettek ki a résztvevőkkel.
A MRE KIMM két interaktív drogprevenciós foglalkozás keretében alkalmazta a kézikönyv ismeretanyagát. A budapesti Válaszút a Szenvedélybetegekért Alapítvány 30 fiatalja látogatott el a ráckeresztúri drogterápiás otthonba, ott került sor a foglalkozásokra, amelyeken 18–30 éves fiatalok és pedagógusok vettek részt két csoportban. Egyik foglalkozás témája a pozitív visszajelzés volt, ezen a Portage modell módszereit tesztelték, a másik pedig az önismeret fontossága köré épült, itt az életvezetési technikák közül a Johari ablak került bemutatásra. A jégtörő játékok oldottá tették a légkört, a többnyire érintett – veszélyeztetett vagy már függő – fiatalok őszintén bevállalták az érzéseiket. Volt, akinek nehézséget okozott ezekről beszélni. A kiscsoportos reflexiók segítettek személyessé tenni az elvontabb elméleti részt. A műhelymunka során játékos, élmény alapú önismereti feladatokba, egyszerűen kivitelezhető gyakorlatokba vonták be a résztvevőket. A tesztelésben nagy hangsúlyt kapott a Portage modellben alkalmazott pozitív pszichológia, ami a meglévő kompetenciákat fejlesztve alakítja ki a motivációt és teszi képessé a fiatalokat az egészségesebb életérzésre és társadalmi beilleszkedésre. A résztvevők többek közt így vallottak a tesztelés során gyűjtött élményeikről:
„A foglalkozás a kezdeti feszültséget, ami bennem volt, jól feloldotta… Elgondolkodtat a jelenemről, a múltamról és a működésemről.”
„Ismét rájöttem arra, hogy milyen fontos az önismeret, és mennyit kell még dolgozzak rajta.”
A második tesztelési fázist is online kiértékelés és tapasztalatmegosztás követte. Összességében megállapításra került, hogy a kézikönyv megfelel az igényeknek, könnyen használhatják azok a segítők is (pedagógusok, lelkészek, szociális munkások, stb.), akik veszélyeztetett fiatalokkal dolgoznak. A gyakorlatiasságát értékelték különösen, és hogy a gyakorlatok, játékok könnyen adaptálhatók a helyzetnek megfelelően. Abban is megegyeztek a szakemberek, hogy szerencsés az életvezetés és a Portage modell párosítása, a két módszer szépen kiegészíti egymást, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a drogokkal kapcsolatos ismereteket csak úgy tudja sikeresen hasznosítani a fiatal, ha megfelelő önismerettel és megküzdési készségekkel rendelkezik és egy támogató közösség tagja, ahol önazonosan vállalni tudja önmagát.
A tesztelő szakemberek megfigyeléseit a diákok visszajelzései is alátámasztották. Ahhoz, hogy az iskolai drogprevenció hatékony legyen, nagyon fontos figyelembe venni a fiatalok igényeit is, ezért az általános tesztelésen kívül a fókuszcsoportból, amely a tesztelésen részt vett, illetve a tesztelés lefolytatásában önkéntesen segédkező fiatalokból állt, személyes véleményeket is összegyűjtöttek a szakemberek. A fiatalok általában a következő dolgokra reagáltak pozitívan:
- Érzékenyítés – nem megbélyegezni, hanem megpróbálni megérteni a veszélyeztetett vagy függő személyt, ezért értékelték a foglalkozások őszinte, nyitott, bizalmi légkörét, ahol kényes kérdésekről is biztonságban lehetett beszélni.
- Az önismeret, a döntéshozatal, a megküzdési készségek fejlesztésének fontossága. Ezeket olyan eszközöknek tartják, amelyek segítenek nekik eligazodni az identitáskereséssel együtt járó krízishelyzetekben.
- Nagyon fontosnak tartják, hogy legyen az életükben egy vagy több olyan személy, akihez segítségért fordulhatnak. Ilyen személy lehet szerintük a szülő, egy tanár, a pszichológus vagy a lelkipásztor.
- Nagyon igénylik a szeretetet, az elfogadást, a motiváló magatartást.
- Azokon a foglalkozásokon, ahol nem volt jelen szabadult függő, szóvá tették a hiányát, ahol pedig igen, ott nagyon értékelték a tanúságtételét, mert sokkal valóságosabbá vált a téma súlya mind az érintettek, mind pedig azok számára, akik nem kerültek még közvetlen kapcsolatba a függőséggel.
Konklúzió: Mind a tesztelő szakemberek, mind a diákok szóbeli és írásos visszajelzései azt bizonyítják, hogy az összeállított kézikönyv hiánypótló ezen a szakterületen. Ismeretanyagával, óravázlataival, játék és feladatgyűjteményével jelentősen megkönnyíti a drogprevenciós foglalkozásokat vezető segítő szakemberek dolgát.
A kézikönyvet és a tesztelés eredményeit a partnerszervezetek szakmai napok keretében fogják népszerűsíteni, amelyek jó lehetőséget szolgáltatnak majd arra, hogy az előadások, workshopok keretében minél több szakember elsajátíthassa a kézikönyv anyagának a használatát és minél szélesebb körben kerülhessen alkalmazásra. A szakmai napra a tesztelésben részt vett diákokat is meghívnak majd, akik beszámolnak a szerzett tapasztalataikról, ezáltal a szakemberek első kézből értesülhetnek a fiatalok igényeiről és könnyebben ki tud alakulni közöttük a közös nyelv, ami elősegíti a konstruktív együttműködéshez szükséges bizalmi légkör megteremtését.
A Portage módszer és az életvezetési technikák ötvözése következtében a szakemberek aktuális, érdekes, szórakoztató módon tudnak a fiataloknak olyan ismereteket átadni és megküzdési stratégiákat, készségeket megtanítani, amelyek nemcsak a szerhasználat és a függőség kialakulásának megelőzésében hasznosak, hanem hozzájárulnak egy egészséges, rugalmas, a kihívásokkal szembenéző és a nehézségekkel egészséges módon megküzdő felnőtt személyiség létrejöttéhez.
A Bonus Pastor Alapítvány a tesztelés folyamatáról az alábbi oldalon részletesen beszámol: https://bonuspastor.ro/erasmus-life-for-youth-teszteles/
