Szerhasználó fiatalok rehabilitációja címmel szervezett szakmai napot intézményünk Madách utcai részlegén a Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat (BUSZSZH) Addiktológia Munkacsoportja szeptember 29-én. A rendezvényen fővárosi szakemberek vettek részt többségében a szenvedélybeteg-ellátás és a gyermekjóléti alapellátás, valamint a gyermekvédelem és a hajléktalanellátás területéről, a Szociális és Családügyi Minisztériumot Gerecs Zoltán pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátási referens képviselte.
Katona Viktor intézményvezető lelkipásztor és az addiktológiai munkacsoportban intézményünket képviselő Németh Mihály, a részleg stábkoordinátora köszöntötte a megjelenteket. Katona Viktor nyitó áhítatában Márk evangéliuma 4. fejezetének 26-29. versét idézve úgy fogalmazott: terápiás munkánk során mi is „elvetjük a magot”, ahogy az igeversben megjelenő ember tette. Tegyük ezt úgy, mintha csak rajtunk múlna, és – bár ellentmondás, mégis igaz – bízzunk úgy Istenben, mintha csak rajta múlna.
A meghívott szakemberek megnézhették programunk egyik alapelemét, a napindító reggeli találkozó csoportfoglalkozást. Már a regisztrációnál sokaknak fejtörést okozott, hogy ezt követően melyik műhelyen vegyenek részt, mivel a párhuzamosan futó izgalmas programok közül csak egyet választhattak. A kiscsoportos alkalmakon szó esett a sport, illetve a munkaterápia szerepéről a rehabilitációban; a szenvedélybeteg és segítője közti bizalom építéséről pedig nemcsak beszélgethettek, de egy játékos feladatban ki is próbálhatták magukat a résztvevők. Nagy sikert aratott az élményterápiás gyakorlati bemutató a kalandpályán, a nálunk gyógyuló fiatalok támogatásával több vendégünk bátran felmerészkedett a magasba. A tornateremben megérintő drámapedagógiai előadással várták lakóink az érdeklődőket, akik életútmegosztást is hallhattak a program befejezéseként.
Az ebédszünetben a szeptemberi napsütés lehetőséget teremtett a közvetlen kapcsolódásra, elmélyült beszélgetésekre a szabadban. Majd Harsányi Gara Gergely szakmai vezetőnk mutatta be részlegeinket és a terápiás programot. „Támogatjuk egymást, visszajelzünk egymásnak, közös értékeinket együtt gondozzuk, ami sokszor kihívást jelent, hosszú távon mégis hatékonynak bizonyul” – fejtette ki.
Vendégeink is kérdezhettek, a programzáró beszélgetésen többek közt szóba kerültek a végzett terápiások utánkövetésének lehetőségei, az otthonba való bekerülés feltételei, a tinédzserek motivációja. Végül felépülőben lévő klienseink vezették körbe az intézményben az érdeklődőket.
Köszönjük vendégeinknek, hogy ellátogattak hozzánk!
